Dr. Király Zoltán (H) - MTK, 2000. november 11.

Dr. Király Zoltán, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete kutatóprofesszorának

díszdoktori avatása a Debreceni Egyetemen

2000. november 11.

Dr. Király Zoltán, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatóprofesszora 1925-ben született Óbecsén, Jugoszláviában. Agrármérnöki diplomát 1948-ban kapott az Agrártudományi Egyetemen, 1957-ben kandidátusi fokozatot és egyetemi doktori fokozatot nyert, majd 1967-ben a mezőgazdaságtudomány doktora lett. A növényi kórélettan és biokémiai kutatás területén 51 évet töltött el. Leghosszabb ideig a Növényvédelmi Kutatóintézetben dolgozott Budapesten, és kevesebb ideig a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetben. Az előbbi intézetben 14 évig volt igazgató.

Tudományos munkájának fő területe a növényi betegségek és a betegség-ellenállóság biokémiai, fiziológiai szempontjainak kutatása és a rezisztencianemesítés élettani alapjainak vizsgálata. Király Zoltán professzort egy új, korszerű kutatási irányzat, a növénykórélettan megalapítójaként tisztelhetjük. Világviszonylatban is az elsők között vizsgálta biokémiai és fiziológiai módszerekkel a beteg növényt és a betegség-ellenállóságot, majd a növények hormonbetegségeivel foglalkozott. A rezisztencia-biológia terén elért egyik legjelentősebb eredménye az, hogy korrelációt mutatott ki a növény nukleinsav- és fehérje-szintéziseinek fokozódása és a vírusokkal szembeni ellenállóság között.

A betegség-rezisztencia területén végzett munkája a gombafertőzések okozta hiperszenzitív reakció mechanizmusára derít fényt. Bekapcsolódott abba az átfogó programba, amely az emberi környezet védelmét a betegség-rezisztens növények termesztése révén, csak minimális növényvédőszer alkalmazásával kívánja biztosítani. Új mesterséges fertőzési módszereket és rezisztencia-tesztelő eljárásokat dolgozott ki, amelyeket átadott a hazai növénynemesítésnek.

Több mint 200 tudományos dolgozata jelent meg a beteg növény respirációjáról, fenol-anyagcseréjéről, fehérje- és nukleinsavanyagcseréjéről, hormonális egyensúlyáról és az oxigén szabadgyökök szerepéről a nekrózisos szimptómák kialakulásában. A dolgozatok mintegy fele nemzetközi folyóiratokban jelent meg. Az elmúlt 30 évben számos európai és amerikai egyetemet látogatott meg és tartott előadást kutatásainak eredményeiről.

1973-ban tagja lett a Magyar tudományos Akadémiának. Az MTA Növényvédelmi Bizottságának hosszú évekig volt elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. Szerkesztője több rangos hazai és külföldi szakmai folyóiratnak. Címzetes egyetemi tanár volt a szegedi JATE-n, három éven át tanszékvezető egyetemi tanár a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, ahol jelenleg is tanít. Az utóbbi években doktorképzésben vesz részt három agráregyetemen, és tanszékvezetője a Szent István Egyetem kihelyezett Növényvédelmi Tanszékének.

Állami Díjat kapott 1983-ban, díszdoktora lett a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemnek, 1996-ban a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek és 1998-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek.

Király Zoltán akadémikus több mint két évtizedig volt szoros kapcsolatban a jogelőd Debreceni Agrártudományi Egyetemmel, és szándékai szerint szeretné ezt a szakmai, tudományos kutatási és oktatási kapcsolatot erősíteni a Debreceni Egyetemmel és az Agrártudományi Centrummal.