Dr. Kornai János (H – USA) - KTK, 2001. június 2.

Dr. Kornai János, a Harvard Egyetem (USA) professzorának díszdoktori avatása a Debreceni Egyetemen 2001. június 2.

Kornai János Magyarország legismertebb közgazdásza az országhatárokon kívül és belül egyaránt. Sok évtizedes munkássága alapján méltán vált világhírűvé. Műveit számtalan nyelvre lefordították, többször jelölték Nobel díjra.

Kornai János Budapesten született 1928-ban. A Budapesti Tudományegyetemen végzett tanulmányait követően újságíróként dolgozott, majd 1955-től a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársaként kutatói pályára lépett. 1986-tól a Harvard Egyetem, 1992 óta pedig a Collegium Budapest professzora.

Harvardi kinevezését megelőzően vendégprofesszor volt számos ismert egyetemen (London School of Economics, Stanford, Yale, Princeton stb.) Tagja a magyar, az amerikai, a brit, a finn, az orosz és a svéd akadémiának. Állami díjas, a Seidman díj, a Humboldt díj, a francia Becsületrend kitüntetettje.

Egész munkássága és élete Magyarországhoz, a magyar gazdaság kutatásához kötődik, abban gyökerezik. Az ötvenes évek közepén első jelentős munkája  „A gazdasági vezetés túlzott központosítása – kritikai elemzés könnyűipari tapasztalatok alapján” (1957)  a „létező szocializmus” tárgyilagos, ideológiamentes, a valóságon alapuló kiemelkedő elemzése. Ez a munka egyre átfogóbb vizsgálódások keretében szisztematikusan folytatódott a következő évtizedekben. Az „Erőltetett vagy harmonikus növekedés „ (1972), „A hiány” (1980), „A szocialista rendszer” (1993) jelzik  a kiemelkedő állomásokat.

A szocialista rendszerek elemzése mellett kiemelkedőt alkotott az általános egyensúlyelmélet kritikus elemzésével amit az „Anti-Equilibrium” (1971) c. könyvében foglal össze, valamint a matematikai modellezés területén is. Elég csak „A gazdasági szerkezet matematikai tervezése” (1965) c. munkájára utalni.

A rendszerváltás, a kilencvenes évek postszocialista átmenete, a történelmi helyzetből fakadó felelősség a tudós Kornai Jánost arra késztette, hogy közvetlenül is segítse véleményével a helyes gazdaságpolitika megtalálását. Ezt jelzi az „Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében” (1989) megjelentetése, majd számos cikke és tanulmánya, amelyekből válogatás olvasható az „Útkeresés” (1993) és Vergődés és remény” c. kötetekben.

Az évszázados felsőoktatási hagyományok alapján tavaly létrejött Debreceni Egyetem legifjabb egyetemi kara a Közgazdaságtudományi Kar. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Debreceni Egyetem Kornai Jánost díszdoktorává fogadja. Személye szimbólum és példa számunkra. A tudományos igényesség, a valóság kritikus elemzésére épülő elméleti munkásság, a világhír árnyékában is megőrzött féltő elkötelezettség a magyar fejlődés segítésében, a  sok évtizedes személyes jelenlét a magyar tudományos életben, a közvetlen és a „közvetett” tanítványok generáció olyan életművet jeleznek, olyan tiszta értékeket mutatnak fel amelyet a Debreceni Egyetem  fejlődő Közgazdaságtudományi Kara mint követendő példát a jövőben is mindig magáénak vall.